Szabó Kimmel Tamás reméli, hogy nem fog rászállni a bulvármédia, amiért ősztől ő vezeti a TV2 The Voice Magyarország hangja című tehetségkutató műsorát. Eddig leginkább színházi szerepei, vagy a Made in Hungaria című film miatt ismerhettük, és most is elsősorban színésznek tartja magát, nem műsorvezetőnek vagy celebnek. Az sem nagyon érdekli, hogy tavaly ő lett a legjobb 30 év alatti pasi.
Eddig leginkább csak a színházba járók ismertek téged. Most te leszel a The Voice műsorvezetője. Tartasz a nagyobb ismertségtől?
Ettől nem tartok. Igazából már megvolt a Made in Hungariaval ugyanez a hirtelen rámirányuló figyelem, amiből nagyon sok tapasztalatot szereztem. Nem hiszem, hogy gond lesz, mert vagyok annyira érzékeny, hogy tudjam kezelni az ilyen helyzeteket. Azoknak is megelőlegezem a bizalmat – akik esetleg majd megszólítanak –, hogy ők is vannak annyira intelligensek, hogy a helyén tudják kezelni a dolgot.
Szerintem egyáltalán nem üti egyik a másikat, mert ez nem egy bulvárműsor, egy igényes műsor, ami sok országban nagy sikerrel megy. Rengetegen szeretik, fantasztikus sztárok és tehetséges énekesek szerepelnek benne. Azért mondtam igent rá, mert azt gondolom, hogy a valódi tehetségek felkutatása tényleg fontos, ahogy az is, hogy lehetőséget kapjanak ők is. Az meg, hogy korábban ezt nyilatkoztam – a mai napig így vagyok ezzel. Számomra teljesen idegen, hogy bizonyos emberek abszolút felesleges hírekkel felkeltik a figyelmet, és folyamatos médiafigyelmet kreálnak saját maguknak. Nem ezek közé az emberek közé tartozom, mert nagyon keményen, becsületesen és komoly hittel csinálom a színészetet, és azt gondolom, hogy ezt a műsorvezetést is ugyanilyen hittel és becsülettel fogom csinálni. Aki ismer vagy aki már látott színpadon, az tudja nagyon jól, hogy nem vagyok azonos azokkal az emberekkel, akiket celebeknek hívnak. Ez nagy kihívás számomra, és bízom benne, hogy mások is a munkámat és a teljesítményemet fogják megítélni, nem pedig azt, hogy hány interjú készült velem. Remélem, hogy nem ez alapján fognak engem celebnek elkönyvelni, mert nem vagyok az.
Nem félsz, hogy nagy lesz a felhajtás körülötted és most majd a magánéletedben turkálnak?
Miért fontos ez? Ezt sem tudom megérteni. Miért fontos a magánéletem, ha én csak egy műsort vezetek? Nem hiszem, hogy minden embert megkérdeztek volna, érdekli-e őket a magánéletem. Szerintem nem, mert én sem foglalkozom máséval, csak a sajátommal. Biztos sokakat izgatnak a titkok meg a pletykák, de én nem az az alkat vagyok, akinek ez jól áll, aki magáról ilyeneket megoszt. Nem véletlenül nevezik magánéletnek, és nem véletlenül tartozik csak rám, meg azokra akikkel ezt élem. Nyilván fognak kérdezősködni, de arra nem muszáj válaszolni. Ezt is csak tudni kell kezelni. Bízom benne, hogy tiszteletben tudják majd tartani. A magánéletem egyébként rendben van, és remélem, hogy ez nem is változik, de hát miért is változna?
Hogy esett rád a választás? Külön megkerestek, vagy volt egy casting, amire te magad jelentkeztél?
Természetesen volt egy többkörös casting, felhívtak, hogy ismerem-e aT he Voice-t, mit gondolok róla. Elmondták röviden, hogy néz ki, mi az üzenete és volna-e kedvem elmenni a válogatásra. Elmentem, majd elmentem mégegyszer és akkor hívtak, hogy ünnepélyesen felkérnek erre a műsorra.
Miért vállaltad el?
Elsősorban azért, mert ez egy hihetetlenül profi és igényes műsor. Rengeteg részt láttam a külföldi The Voice-okból és nagyon szimpatikus, hogy tényleg zenéhez értő mesterek döntenek, nem pedig kritikusok, vagy nem tudom kicsodák és nem tudom kicsodák. Mindenki elismert a saját szakmájában, a showban pedig csak tehetséges és jóhangú emberek szerepelnek. Ez egy nagyon komoly értéket képvisel, amihez bátran adom az arcom, és ezzel hihetetlen nagy szakmai kihívás elé is állítom magamat. Óriási bizalmat szavaztak nekem a TV2-nél, amit majd igyekszem meghálálni a munkámmal.
Nemcsak a mestereknek kell objektívnak lenniük, hanem neked, műsorvezetőnek is. Pártatlan tudsz majd maradni a versenyzőkkel?
Azt gondolom, hogy menni fog. Nem az a dolgom, hogy a versenyzőket minősítsem, vagy tanácsokat adjak, hiszen arra ott vannak a mesterek, akik majd nyilván biztos elfogultak lesznek, vagy nem... Nekem az a dolgom, hogy ezekben a tehetséges énekesekben a lelket tartsam, hogy beszélgessek velük, hogy átkössem a blokkokat. Klasszikus műsorvezetői szerep. Nyilván pártatlan leszek, de van bennem empátia. Természetesen én is emberből vagyok, nekem is vannak szimpatikusabb és kevésbé szimpatikus előadók és hangok. Ezt viszont igyekszem magamban elrendezni, maximum adás után mondok majd valakinek pár szót. De nem hiszem, hogy bárkit érdekelne, hogy nekem mi a véleményem.
Színész vagy, mostmár műsorvezető is, vagyis valamennyire a külsődből élsz. Sokat foglalkozol magaddal?
Húha... nem tudom. Azzal vitatkoznék, hogy színész-műsorvezető. Elsősorban színész vagyok, aki most műsort is vezet. Ez egy másik szakma, ami valamilyen szinten természetesen összefügg a színészettel – nem véletlen, hogy ezt is tanulják a Színművészeti Főiskolán. Úgyhogy nekem ez egy nagy ajándék, hogy ebbe is belekóstolhatok, ráadásul rögtön egy ilyen nagy dologba. Persze igaz, a külsőmből is élek, de elsősorban abból, ami bennem van. Abból az erőből, ami engem hajtott eddig is, és ami most is hajt. Ezt mások talán tehetségnek mondják. Természetesen a csomagolásom ellen nem tudok mit tenni, de nem vagyok egy igénytelen ember.
Akkor marad a színház?
Persze! A Nemzeti Színházban az 5. évadomat kezdem, 11 darabban játszom, ami elég nagy elfoglaltság nekem hétfőtől vasárnapig. Ez most szerencsésen jött ki, és nagyon köszönöm a színház vezetőségének, hogy zöld utat adott ennek a műsornak. Hálistennek, ez most összeegyeztethető. Színészetből van diplomám, az a fő csapásirány, amit csinálok, de nagyon jó, hogy vannak ilyen lehetőségek, pláne most, amikor film például egyáltalán nem készül.
Ezek szerint nincsenek filmszerepek a láthatáron?
Nem tudom azt mondani, hogy “x” filmet fogok forgatni, mert elég nagy a csend. Két éve most eléggé sok filmlehetőségem úszott el sajnos különböző okok miatt. Átalakult a magyar filmgyártás, aminek nem ismerem az okát. Ha jönnie kell, akkor majd jönni fog egy film. Nagyon bízom benne, mert szeretek forgatni és remélem, hogy ez az új rendszer szuper lesz, és ad sok tehetséges filmesnek, hogy munkákat készítsen.
Amatőr filmesekkel is dolgoznál?
Forgattam amatőr filmesekkel is, forgattam “szuperprodukciót” is, de túlzás ezt a jelzőt használni, mert mégiscsak Magyarországon élünk. Nyilván kisebb a piac. Eléggé nyitott vagyok a különböző alkotómunkákra, mert szeretek kísérletezgetni.
Van olyan szerep, amire vágysz, de még nem kaptad meg?
Nincs.
Ilyen fiatalon mindent megkaptál?
Szó sincs róla, hogy mindent megkaptam, csak azt gondolom, hogy ha az ember nagyon vágyik egy szerepre, és nem kapja meg azt évekig, az évek alatt sokat ábrándozik arról, hogy ő majd milyen lenne abban a szerepben. Aztán ha az ég egyszer csak úgy adja, hogy megkínálják azzal a szereppel, akkor meg jön egy rendező, aki teljesen más koncepciót gondol el. Inkább nem szeretem magam beleélni ilyen dolgokba. Ha jön valami, akkor arra teljes mértékben ráállok és annak élek. Eddig is hálistennek nagyon jó szerepeket kaptam. 27 évesen Hamletet játszani a Nemzeti Színházban, azt hiszem, a legnagyobb megtiszteltetés.
Az Origo szerint te lettél tavaly a legjobb 30 alatti színész pasi. Nem félsz, hogy bennragadsz az “ügyeletes királyfi” szerepben?
Nem érzem magam ügyeletes királyfinak. Nagyon megtisztelő az Origo-szavazás, nagyon jól esett, de sokkal nagyobb megtiszteltetésnek meg elismerésnek éreztem, amikor a Pécsi Országos Színházi Találkozón választottak meg 2011-ben a legjobb 30 év alatti színésznek. Néha rosszul esik, hogy ezt a legjobb pasi választást emlegetik, de hát ilyen a világ, a külsőség a fontos. Az életemben és a színházi karrieremben fontosabb, hogy megkaptam ezt a díjat tavaly. A Három nővérben Szoljonilt játszom, amit Andrei Şerban rendezett, és azért az alakításomért kaptam az elismerést.
Ha nem lennél ilyen ismert, indulnál tehetségkutatón?
Nyilván attól is függ, hogy milyen tehetségkutató lenne, illetve hogy kik lennének azok az emberek, akiknek a kezébe adnám a tudásomat. Nem tartom kizártnak, bár nem vagyok az a fajta ember szerintem, aki ha teljesen ismeretlen lenne, akkor egy ilyen szuperprodukcióba elmenne. Nem véletlenül jelentkeztem a Színház- és Filmművészeti Egyetem zenész-színész szakára, ami egy sokkal intimebb közeg. Még az is lehet, hogy a Voice-ba elmennék, de nehéz erre válaszolni, mert nem vagyok abban a helyzetben, a szakmai pályafutásommal pedig maximálisam elégedett vagyok. Jól érzem magam.
Ettől nem tartok. Igazából már megvolt a Made in Hungariaval ugyanez a hirtelen rámirányuló figyelem, amiből nagyon sok tapasztalatot szereztem. Nem hiszem, hogy gond lesz, mert vagyok annyira érzékeny, hogy tudjam kezelni az ilyen helyzeteket. Azoknak is megelőlegezem a bizalmat – akik esetleg majd megszólítanak –, hogy ők is vannak annyira intelligensek, hogy a helyén tudják kezelni a dolgot.
Egy tavalyi interjúdban említetted, hogy hánysz a bulvártól és nem tölt el boldogsággal, ha kinyitsz egy újságot, és szerepelsz benne. Úgy fogalmaztál, hogy nem akarsz "tömegizé" lenni. Mégis elvállaltál egy ilyen munkát, ami óriási ismertséggel jár. Miért?
Szerintem egyáltalán nem üti egyik a másikat, mert ez nem egy bulvárműsor, egy igényes műsor, ami sok országban nagy sikerrel megy. Rengetegen szeretik, fantasztikus sztárok és tehetséges énekesek szerepelnek benne. Azért mondtam igent rá, mert azt gondolom, hogy a valódi tehetségek felkutatása tényleg fontos, ahogy az is, hogy lehetőséget kapjanak ők is. Az meg, hogy korábban ezt nyilatkoztam – a mai napig így vagyok ezzel. Számomra teljesen idegen, hogy bizonyos emberek abszolút felesleges hírekkel felkeltik a figyelmet, és folyamatos médiafigyelmet kreálnak saját maguknak. Nem ezek közé az emberek közé tartozom, mert nagyon keményen, becsületesen és komoly hittel csinálom a színészetet, és azt gondolom, hogy ezt a műsorvezetést is ugyanilyen hittel és becsülettel fogom csinálni. Aki ismer vagy aki már látott színpadon, az tudja nagyon jól, hogy nem vagyok azonos azokkal az emberekkel, akiket celebeknek hívnak. Ez nagy kihívás számomra, és bízom benne, hogy mások is a munkámat és a teljesítményemet fogják megítélni, nem pedig azt, hogy hány interjú készült velem. Remélem, hogy nem ez alapján fognak engem celebnek elkönyvelni, mert nem vagyok az.
Nem félsz, hogy nagy lesz a felhajtás körülötted és most majd a magánéletedben turkálnak?
Miért fontos ez? Ezt sem tudom megérteni. Miért fontos a magánéletem, ha én csak egy műsort vezetek? Nem hiszem, hogy minden embert megkérdeztek volna, érdekli-e őket a magánéletem. Szerintem nem, mert én sem foglalkozom máséval, csak a sajátommal. Biztos sokakat izgatnak a titkok meg a pletykák, de én nem az az alkat vagyok, akinek ez jól áll, aki magáról ilyeneket megoszt. Nem véletlenül nevezik magánéletnek, és nem véletlenül tartozik csak rám, meg azokra akikkel ezt élem. Nyilván fognak kérdezősködni, de arra nem muszáj válaszolni. Ezt is csak tudni kell kezelni. Bízom benne, hogy tiszteletben tudják majd tartani. A magánéletem egyébként rendben van, és remélem, hogy ez nem is változik, de hát miért is változna?
Hogy esett rád a választás? Külön megkerestek, vagy volt egy casting, amire te magad jelentkeztél?
Természetesen volt egy többkörös casting, felhívtak, hogy ismerem-e aT he Voice-t, mit gondolok róla. Elmondták röviden, hogy néz ki, mi az üzenete és volna-e kedvem elmenni a válogatásra. Elmentem, majd elmentem mégegyszer és akkor hívtak, hogy ünnepélyesen felkérnek erre a műsorra.
Miért vállaltad el?
Elsősorban azért, mert ez egy hihetetlenül profi és igényes műsor. Rengeteg részt láttam a külföldi The Voice-okból és nagyon szimpatikus, hogy tényleg zenéhez értő mesterek döntenek, nem pedig kritikusok, vagy nem tudom kicsodák és nem tudom kicsodák. Mindenki elismert a saját szakmájában, a showban pedig csak tehetséges és jóhangú emberek szerepelnek. Ez egy nagyon komoly értéket képvisel, amihez bátran adom az arcom, és ezzel hihetetlen nagy szakmai kihívás elé is állítom magamat. Óriási bizalmat szavaztak nekem a TV2-nél, amit majd igyekszem meghálálni a munkámmal.
Nemcsak a mestereknek kell objektívnak lenniük, hanem neked, műsorvezetőnek is. Pártatlan tudsz majd maradni a versenyzőkkel?
Azt gondolom, hogy menni fog. Nem az a dolgom, hogy a versenyzőket minősítsem, vagy tanácsokat adjak, hiszen arra ott vannak a mesterek, akik majd nyilván biztos elfogultak lesznek, vagy nem... Nekem az a dolgom, hogy ezekben a tehetséges énekesekben a lelket tartsam, hogy beszélgessek velük, hogy átkössem a blokkokat. Klasszikus műsorvezetői szerep. Nyilván pártatlan leszek, de van bennem empátia. Természetesen én is emberből vagyok, nekem is vannak szimpatikusabb és kevésbé szimpatikus előadók és hangok. Ezt viszont igyekszem magamban elrendezni, maximum adás után mondok majd valakinek pár szót. De nem hiszem, hogy bárkit érdekelne, hogy nekem mi a véleményem.
Színész vagy, mostmár műsorvezető is, vagyis valamennyire a külsődből élsz. Sokat foglalkozol magaddal?
Húha... nem tudom. Azzal vitatkoznék, hogy színész-műsorvezető. Elsősorban színész vagyok, aki most műsort is vezet. Ez egy másik szakma, ami valamilyen szinten természetesen összefügg a színészettel – nem véletlen, hogy ezt is tanulják a Színművészeti Főiskolán. Úgyhogy nekem ez egy nagy ajándék, hogy ebbe is belekóstolhatok, ráadásul rögtön egy ilyen nagy dologba. Persze igaz, a külsőmből is élek, de elsősorban abból, ami bennem van. Abból az erőből, ami engem hajtott eddig is, és ami most is hajt. Ezt mások talán tehetségnek mondják. Természetesen a csomagolásom ellen nem tudok mit tenni, de nem vagyok egy igénytelen ember.
Akkor marad a színház?
Persze! A Nemzeti Színházban az 5. évadomat kezdem, 11 darabban játszom, ami elég nagy elfoglaltság nekem hétfőtől vasárnapig. Ez most szerencsésen jött ki, és nagyon köszönöm a színház vezetőségének, hogy zöld utat adott ennek a műsornak. Hálistennek, ez most összeegyeztethető. Színészetből van diplomám, az a fő csapásirány, amit csinálok, de nagyon jó, hogy vannak ilyen lehetőségek, pláne most, amikor film például egyáltalán nem készül.
Ezek szerint nincsenek filmszerepek a láthatáron?
Nem tudom azt mondani, hogy “x” filmet fogok forgatni, mert elég nagy a csend. Két éve most eléggé sok filmlehetőségem úszott el sajnos különböző okok miatt. Átalakult a magyar filmgyártás, aminek nem ismerem az okát. Ha jönnie kell, akkor majd jönni fog egy film. Nagyon bízom benne, mert szeretek forgatni és remélem, hogy ez az új rendszer szuper lesz, és ad sok tehetséges filmesnek, hogy munkákat készítsen.
Amatőr filmesekkel is dolgoznál?
Forgattam amatőr filmesekkel is, forgattam “szuperprodukciót” is, de túlzás ezt a jelzőt használni, mert mégiscsak Magyarországon élünk. Nyilván kisebb a piac. Eléggé nyitott vagyok a különböző alkotómunkákra, mert szeretek kísérletezgetni.
Van olyan szerep, amire vágysz, de még nem kaptad meg?
Nincs.
Ilyen fiatalon mindent megkaptál?
Szó sincs róla, hogy mindent megkaptam, csak azt gondolom, hogy ha az ember nagyon vágyik egy szerepre, és nem kapja meg azt évekig, az évek alatt sokat ábrándozik arról, hogy ő majd milyen lenne abban a szerepben. Aztán ha az ég egyszer csak úgy adja, hogy megkínálják azzal a szereppel, akkor meg jön egy rendező, aki teljesen más koncepciót gondol el. Inkább nem szeretem magam beleélni ilyen dolgokba. Ha jön valami, akkor arra teljes mértékben ráállok és annak élek. Eddig is hálistennek nagyon jó szerepeket kaptam. 27 évesen Hamletet játszani a Nemzeti Színházban, azt hiszem, a legnagyobb megtiszteltetés.
Az Origo szerint te lettél tavaly a legjobb 30 alatti színész pasi. Nem félsz, hogy bennragadsz az “ügyeletes királyfi” szerepben?
Nem érzem magam ügyeletes királyfinak. Nagyon megtisztelő az Origo-szavazás, nagyon jól esett, de sokkal nagyobb megtiszteltetésnek meg elismerésnek éreztem, amikor a Pécsi Országos Színházi Találkozón választottak meg 2011-ben a legjobb 30 év alatti színésznek. Néha rosszul esik, hogy ezt a legjobb pasi választást emlegetik, de hát ilyen a világ, a külsőség a fontos. Az életemben és a színházi karrieremben fontosabb, hogy megkaptam ezt a díjat tavaly. A Három nővérben Szoljonilt játszom, amit Andrei Şerban rendezett, és azért az alakításomért kaptam az elismerést.
Ha nem lennél ilyen ismert, indulnál tehetségkutatón?
Nyilván attól is függ, hogy milyen tehetségkutató lenne, illetve hogy kik lennének azok az emberek, akiknek a kezébe adnám a tudásomat. Nem tartom kizártnak, bár nem vagyok az a fajta ember szerintem, aki ha teljesen ismeretlen lenne, akkor egy ilyen szuperprodukcióba elmenne. Nem véletlenül jelentkeztem a Színház- és Filmművészeti Egyetem zenész-színész szakára, ami egy sokkal intimebb közeg. Még az is lehet, hogy a Voice-ba elmennék, de nehéz erre válaszolni, mert nem vagyok abban a helyzetben, a szakmai pályafutásommal pedig maximálisam elégedett vagyok. Jól érzem magam.